Hírek
Face to face: Dombauer Péter és Pazsák Csaba |
2010. 06. 01. |
Egyéniségek, mesterlövészek, csapatjátékosok - szemtől szemben a tavalyi év két legjobb floorballosa.
A gólvonalnál: Dombauer Péter és Pazsák Csaba
DOMBAUER Péter, Dunai Krokodilok SE
Pályafutás kezdete: 2003
Legnagyobb sikere: háromszoros magyar bajnok, év játékosa 2009
Ütője: Fatpipe Wiz 27 Racing
PAZSÁK Csaba, Debreceni FSE
Pályafutás kezdete: 2002
Legnagyobb sikere: magyar bajnok 2006-2007,
év játékosa 2009
Ütője: Fatpipe Racing
Fizikailag ilyenkor már nem nagyon lehet készülni, fejben annál inkább kell. Készültök, készülsz…?
Péter: Persze, hogy készülünk és én is készülök. A kérdéssel viszont annyiban vitatkoznék, hogy szinte az utolsó pillanatig kell és lehet fizikailag készülni, csak az intenzitást kell a meccs előtt (mondjuk az utolsó héten) kicsit visszafogni, hogy kipihenten érkezzen az ember a meccsre. A fejben készülésről annyit, hogy van, amikor teljes a siker (pl. amikor csak az adott versenyre tud az ember koncentrálni, ingerszegény a környezet, nincsenek egyéb gondok melyek az ember figyelmét, energiáját lekötnék). A meccsen való koncentrálással, koncentráltsággal nekem az a tapasztalatom, hogy ha megy a dolog, úgy érzi az ember, hogy lelassul az idő, többi ideje van gondolkodni egy-egy szituációban, de ez nekem csak egy párszor sikerült (flow).
Csaba: Igaz, hogy a fizikai állapoton már változtatni túl sokat nem lehet, de szinten lehet tartani azt. A szinten tartással nincs probléma, mert edzünk rendesen és készülünk a kupadöntőre. Esetleg taktikailag lehet módosítani egy-két dolgot, ami meglepetés lehet a Krokik számára. Ugye véget ért a bajnokság, ilyenkor mindenki kiereszt, amit nekünk nem szabad, és e mellett maximális koncentrációra van szükség.
Ti lettetek tavaly az év legjobb két játékosa – ad ez valami pluszt a pályán vagy „csupán” egy elismerés, ami jól esik és jól mutat a vitrinben?
Péter: Nagy megtiszteltetés egy ilyen cím elnyerése, így felelősséggel is jár annak viselése, főleg a fiatalabb generációk felé. Ezért igyekszem fegyelmem javításával megfelelni a címnek.
Csaba: Ez nekem mindig egy nagy pluszt ad és szerintem mindenkinek, ha valamilyen módon elismerik a teljesítményét. Ez csak motiváló tényező lehet a jövőre nézve.
Debreceni győzelem esetén ugyanolyan fényesen fog csillogni az a bajnoki arany, vagy a kupagyőzelem is kell ahhoz, hogy teljes legyen a szezon?
Péter: Vereségre nálunk senki sem gondol, csak a győzelem jöhet számításba!
Éppen a Krokodilok ellen elvesztett bajnoki cím után számodra revanst jelentene a kupagyőzelem?
Csaba: Igen, mindenképpen az lenne, és hát a Debrecen még nem nyert Magyar Kupát. Szóval ez plusz motivációt jelent a csapatnak, és úgy érzem, mindenki elég elszánt, és ott lesz velünk Petri Tuominen is, aki mindig elő tud varázsolni valami váratlan a kalapjából.
Az ellenfél legnagyobb erénye…
Péter: Jó a kapusuk, támadó jelleggel játszanak, fiatalok és szívósak mint a pióca:)
Csaba: A legnagyobb erősségük szerintem az, hogy nekik a leghosszabb a kispadjuk a magyar mezőnyben és minőségi játékosokat tudnak felvonultatni. Átlagban az ellenfelek két harmadig partiban tudnak velük maradni, és a másik nagy fegyver, hogy sok gólos hátrányból is képesek felállni. Az meg köztudott, hogy a Debrecen és Krokodilok mindig élvezetes és sok gólos meccseket játszanak, amik az utolsó másodpercekig kiélezettek.
Év játékosa az év játékosáról.
Péter: Fiatal, gyors, jó erőnlétű, fordulékony játékos. Jól passzol és méltó a csapata vezénylésére. Remélem, a döntőben erényei nem fognak érvényesülni és egy jó meccsen legyőzzük őket.
Csaba: Mindenképpen meghatározó szerepe van Dombauernek a támadósorban, aki rengeteget dolgozik a mezőnyben és mindig képes valami váratlant húzni, és a góllövés se áll tőle távol. Váratlan passzaival és húzásaival mindig meg tudja lepni az aktuális ellenfeleket. Ha nem fog neki menni a játék a döntőn, az alaposan rányomhatja a bélyegét a Krokik játékára.