- Gál Tamás: Kérlek mutasd be magad azok kedvéért, akik nem ismernek. Hogyan kerültél kapcsolatba a floorballal, milyen eredményeid vannak játékosként, edzőként.

 

- Huszti Péter: 1994-ben ismertem meg a floorballt, egy budapesti gimnáziumban edzett a KFKI Zrínyi PSE csapata és itt kezdtem a játékot. Mivel egri vagyok később a Mecman Eger Innebandy SE játékosa lettem és ezzel a nagyszerű klubbal sok szép siker részese lehettem. Bajnoki címet szereztünk, kupagyőztesek voltunk, részt vettünk Európa Kupa selejtezőn is. Egri színekben lettem először válogatott játékos és játszottam a 2002-es Világbajnokságon Finnországban. Egy évre rá játszottam az ARES színeiben is, ahol szintén remek csapattársaim voltak. Ezután következett a White Sharks, ahol a kezdeteknél, mint alapító, ügyvezető, edző, és játékos is voltam egyben. Ismét szerepelhettem nemzeti csapatunkban, a 2004-es svájci Világbajnokságon. Trénerként eleinte a WS férfi csapatát irányítottam, akkor játékos-edző formában szereztünk ezüstérmet a 2003/2004-es másodosztályú szezonban, majd ezt követte egy bronzérem. Ezt követően a női csapatunk mellett ténykedtem.

 

-  A WS női csapata sajnos szétment, pedig hozzád mindig is közel állt a női floorball, mi történt veled azóta?

 

- Amikor a WS női csapata alakult, az elsődleges cél nem az eredmény orientáltság volt. Klubunk törekvése az volt, hogy minél több csapat legyen az országban és minél több női játékost tudjunk a floorball számára behúzni. Pár szezont követően azonban tapasztaltuk, hogy eredményeket és hosszú távú terveket megfelelő utánpótlás nélkül, valamint anyagi erőforrás nélkül nem lehet megvalósítani. Mivel akkoriban nem álltunk kapcsolatban egyetlen iskolával sem, így utánpótlásunk nem volt. A többi csapat, főleg a vidékiek lényegesen előrébb jártak nálunk, mi sajnos nem tudtuk tartani a lépést velük, a csapat létszámát nem tudtuk duzzasztani. Sok mindent megpróbáltam. Felvettem a kapcsolatot több, vidéken működő, de csak férfi csapattal rendelkező egyesülettel, ahová tudtam hogy járnak lányok edzeni, de csapatban nem játszanak. Így sem sikerült játékosokat verbuválni. Később úgy éreztük a WS-nél, hogy más is próbálja meg a meglévő kis létszámú női csapatot életben tartani, sajnos nem sikerült.

 

A floorballtól sok év után eltávolodtam, egy évvel ezelőtt még a negyed osztályban pályára léptem és a WS-el aranyérmet is szereztünk, illetve segédkeztem a bajnokság koordinálásában. Azóta már más sportágban játszom versenyszerűen, és ott is az a megtiszteltetés ért, hogy csapatkapitány lehetek rögtön az első versenyévben.

 

 

- Hogyan jött a szövetség felkérése? Számítottál rá?

 

- Tekintettel arra, hogy kiestem a floorball életéből egy ideje, nem számítottam erre a felkérésre. Engem ugyanúgy váratlanul ért a dolog, mint azokat, akik később szembesültek a hírrel, hogy engem kértek fel. Azoknak a kritériumoknak, amelyek alapján kerestek új szövetségi kapitányt, megfeleltem. Németh Miklós elnök úr az elnökségi tagok jelenlétében felvázolta a női válogatott körüli jelenlegi helyzetet, tájékoztatott arról is, hogy nem én voltam az első és az egyetlen jelölt a posztra, mégis a dolgok úgy alakultak, hogy hozzám is eljutottak. Felvezette az elvárásokat, a kitűzött célokat és az ezzel járó feladatokat. Az előttünk álló cél érdekében gyors döntésre volt szükség. Mérlegeltem, hogy vállalható-e a feladat, majd igent mondtam a felkérésre. A megbízásom első körben a 2013-as világbajnoki selejtezőkig szól, a többit utána meglátjuk.

 

- Mi az elképzelés, milyen koncepció mentén fogtok dolgozni?

 

- A dolgok jelenlegi állása szerint egy kész stáb áll a rendelkezésünkre. Szándékosan fogalmazok többes számban, mert bár a szövetségi kapitány én vagyok, a keret kialakítása is az én feladatom, de én csapatban gondolkodom. Örömömre szolgál, hogy a férfi válogatott élén lévő finn Petri Tuominen a segítségünkre van. Apostol Ágnes és Bartakovics Boglárka a háttérfeladatokban nyújtanak segítséget, Szabó Gergely és Kovács Petra is elfogadta a felkérést és a válogatottal kapcsolatos teljes körű információs, sajtós tevékenységet látják el. Ez azért is egy fontos pont most, mert a klubokkal, edzőkkel a kapcsolattartás számomra elengedhetetlen és ennek szerves része az állandó, naprakész tájékoztatás. Mivel nem régen álltunk neki a feladatoknak, még egy kis időbe telik, mire minden úgy megy, ahogyan elterveztük.

A cél amúgy teljesen világos, ki kell jutnunk a jövő decemberi világbajnokságra. Ehhez készül a koncepciónk, de még ehhez is számtalan egyeztetés és megbeszélés szükséges. Most még korai bármit is mondanom ezzel kapcsolatban.

 

 

- Milyen a kapcsolatod Petrivel?

 

- Petriről már sokat hallottam, tudom, hogy ténykedett Debrecenben is klub szinten, illetve tartott edzőképzést is, valamint már egy ideje a férfi válogatottunk mellett van és Pafféri Andrással dolgozik együtt. Többször beszéltünk már, az egyeztetéseket megkezdtük. Eddig egy dinamikus és energiával teli szakembert ismertem meg benne, aki nagyon szeretné nekünk átadni a tudását, és szívügyének tekinti a magyar floorball fejlődését. Nagyon várom a közös munkát! Hamarosan személyesen is találkozunk.

 

- Hogyan fogjátok összeállítani a keretet?

 

- Tisztában vagyok vele, hogy sokak szerint a keret összeállítása a legelső és a legkönnyebb feladat aztán jöhet a többi. Lényegében mindent egyszerre és a lehető leggyorsabban kell végrehajtanunk, hogy legyen időnk jövő februárig megvalósítani mindazt, amit elterveztünk, és folyamatosan tervezünk. Azt elmondhatom, hogy van már egy listám nevekkel, akiket folyamatosan figyelni fogok majd a következő szezonban. A keretet mielőbb szeretném már én is kialakítani, hogy a feladatokat már akár személyre szabottan lehessen az edzőtáborokban gyakorolni, de az események sokkal inkább majd a bajnoki rajtot követően gyorsulnak fel, amikor a játékosok ismét játékban lesznek. A keretet még az élet is bőven variálni fogja sérülések, iskolák, vagy munkahelyi kötelezettségek, szóval most erre a kérdésre sem mondhatok többet. Ami biztos, hogy toll és papír mindig lesz nálam, így a bajnoki rajtot követően a pályákat járva bármikor fedezhetek fel olyan játékost, aki eddig nem volt látószögben. El kell mondanom még, hogy felvettem a kapcsolatot a klub edzőivel és az ő segítségüket is kértem, hiszen nélkülük nem kaphatnék olyan átfogó képet a játékosokról, mint amilyet szeretnék. Hiába leszek ott minél több meccsen, hiába jönnek el a játékosok az edzőtáborokba, a klub edzők azok, akik igazán ismerik a játékosaikat, úgyhogy a véleményükre, meglátásaikra mindenképpen számítok!

 

- Mikor lesz a következő edzőtábor?

 

- Már június 9-én, szombaton Törökbálinton két alkalommal találkozunk a lányokkal.

Szeretnék minél több, olyan játékost megismerni, akiket az általam kihagyott időszakban nem láthattam és a trénerük úgy gondolja érdemes megnéznem. Petrivel közösen tartjuk az edzéseket, úgyhogy várjuk a lányokat.