A mérkőzés előtti megbeszélés után, a melegítés folyamán a fiúk elérték, amit az edzőik kértek: legyenek ma fanatikusak. Az első perctől fogva mindenkin nagyon látszott a koncentráltság és az egymásért, a közös célért küzdés. A tegnap pihentetett Varga Gergő első pályára lépésével le is tette a névjegyét, az 55. másodpercben betalált (passz: Kapetz Christian). Ennél jobban nem is kezdhettünk volna! Remek védekezésünknek köszönhetően a lengyelek vagy nem jutottak el lövésig, vagy blokkolták azt védőink. Végső esetben Bagi Martin állta a labda útját. Egy kapott gól után Rácz Domokos mutatta meg miért érdemes rá odafigyelni (klubtársa Sztrókay Gábor asszisztált). Újabb lengyel gól, 2-2-ig tehát fej-fej mellett haladtak a csapatok, de aztán két góllal „megléphettünk”, először a 3. sor talált be egy szép támadás végén (Monszpart Áron passzából Dávid András), aztán Rácz Domokos duplázott Schmidt Dennis átadásából. Ezt megfejelte Martin a kivédett büntetővel, szaladt a csapat szekere. A harmad közepén az ellenfél emberelőnyből szépített, így végül 4-3-mal mehettünk az első pihenőre.

A középső játékrészben újra egymásnak feszült a két csapat, remekül védekeztünk továbbra is, és szép támadásokkal borzoltuk a kicsi, de megtelt lelátón helyet foglalók idegeit. És ebben a 20 percben is mi kezdtük a „gólsort”, csapatkapitányunk értékesítette bal oldalról Schmidt Oliver passzát. Ismét kettő volt közte. Alig egy percig, amikor jött a válasz a másik oldalról. Újabb Varga Gergő találat, ezúttal „Durci” a passzt jegyezte. Ekkor 17 másodperccel haladtuk túl a ennek a nehéz meccsnek a felét. A hazai csapat nem adta könnyen magát, és ugyanúgy emberelőnyös szépítő találattal fejeződött be a második, mint az első harmad.

Így 1 gólos vezetéssel kanyarodtunk a torna utolsó és fináléhoz illően legfontosabb harmadába. A kispad minden pályáról pihenni lejövőnek tapssal gratulált a kemény munkához. Kicsit több mint 13 percig tartott ki fogcsikorgatva a védelem, ekkor egyenlített a lengyel csapat. 6-6, és 6.45 a végéig. Támadásaink továbbra is voltak, de a hangsúly a védelemre helyeződött, ami a fiúk fegyelmezett játékának hála ki is tartott, így a 60. perc végén (ahogy a cseh bírók mondták) két nyertes örült a pályán.

A mérkőzés legjobbjának ma (megérdemelten) a kapusunkat Bagi Martint választották, aki a díj átvételekor azzal köszönte meg a címet, hogy ez ma nem csak az övé.

A helyszíni szurkolótáborunkkal kapcsolatban nem tévedtünk az előző cikkben. Utóbb kiderült, hogy ez egy verseny volt az osztályok között, és a magyar szurkolók nyerték el az első díjat. Dicséretükre legyen mondva, egy maroknyi csapat még a honfitársai elleni meccsre is kióvakodott a második harmadtól, hogy kiabálhassa: „Hungary, you are the best!”

A csapat és a stáb nevében köszönöm az egész heti szurkolást a szülőknek, barátoknak, barátnőknek, és a magyar floorballosoknak!

 

Lengyelország - Magyarország 6:6 (3:4, 2:2, 1:0)

 

Bagi Martin, Vígh László - Schmidt Olivér (1), Hollósi Richárd, Ressely Norbert , Németh Zoltán, Kovács Gergely, Kapetz Philip, Kiss Péter, Kovács Balázs, Müller János, Varga Gergő 2, Rácz Domokos 2, Schmidt Dennis (1), Kapetz Christian (1), Sztrókay Gábor (1), Duró Norbert 1 (1), Dávid András 1, Monszpart Áron (1), Liebe György

edzői stáb: Petri Tuominen, Pafféri András, Etterer Vilmos, Bartakovics Boglárka, Apostol Ágnes

 

 Petri Tuominen értékelését a lengyelek elleni mérkőzésről és az egész sorozatról holnap jelentetjük meg.